Január 1-től lényeges adózási változás lép életbe a kiskereskedelmi különadó rendszerében, amely több ezer hazai kiskereskedőt érint — különösen azokat, akik korábban még a legalsó adómentességi sáv határán működtek.

Mi az a kiskereskedelmi különadó?

A kiskereskedelmi különadó egy olyan szektorális adó Magyarországon, amelyet a nagy- és kisforgalmú kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknak kell fizetniük a bevételük alapján. A különadó célja a kiskereskedelmi láncok és a munkaerő-igényes eladási tevékenység támogatása mellett a közteherviselés igazságosabbá tétele.

Milyen változás jön 2026-tól?

A legfontosabb módosítás az alsó adósáv határának megemelése:

Korábban 500 millió forintig volt az adómentes sáv, 2026-tól már 1 milliárd forintig mentesül a kiskereskedelmi különadó alól az adóalany. Ez azt jelenti, hogy sok kis- és közepes méretű kereskedelmi vállalkozás — amelyek eddig 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkeztek — most nem köteles kiskereskedelmi különadót fizetni, ami összességében teher- és adminisztrációcsökkenést jelent.

Más sávhatárok is módosulnak A 2026-tól érvényes új sávok a következők lesznek:

• 0 % adó: adóalap akár 1 milliárd forintig,
• 0,15 % adó: az 1 – 50 milliárd forint közötti bevételi részre,
• 1 % adó: az 50 – 150 milliárd forint közötti részre,
• 4,5 % adó: 150 milliárd forint felett.

Ezek az értékhatárok mind kedvezőbbé teszik a szabályozást a korábbi, alacsonyabb küszöbökhöz képest, így a kisebb forgalmú szereplők arányosan kisebb adóteherrel számolhatnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az új alsó sávhatár különösen azok számára jelent könnyítést, akik éves árbevétele a korábbi adómentes határ körül mozgott. A határ 1 milliárd forintig történő emelése miatt jelentős számú vállalkozás mentesülhet az adófizetés alól, ami versenyképességet és üzleti rugalmasságot növelhet.

Emellett a magasabb sávhatárok csökkenthetik a közép- és nagyvállalatok adóterheit is, mivel a progresszív sávok kedvezőbb felső határokat kapnak