A módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, illetve ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita indokolta.

A bérpótlék számítási alapja és a vasárnapi pótlék fizetésének új szabályai

A bérpótlék számításának alapja változatlanul az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), és havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számítjuk ki.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy vasárnapi pótlékot kizárólag annak a munkavállalónak kell fizetni a vasárnapi beosztás szerinti munkavégzésért, akinek foglalkoztatását vasárnapon kizárólag azért lehet elrendelni, mert a munkáltató kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy többműszakos, illetve a munkakör készenléti jellegű.

Bővül azonban a pótlék megfizetésének időponthoz kötött esetköre. Augusztus hónaptól a vasárnapi pótlékot akkor is meg kell fizetni, ha a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló olyan heti pihenőnapján rendelik el, amely vasárnapra esik.

A távolléti díj megfizetésének szabályai

A távolléti díj kiszámításának már csak egyetlen szabálya van: összege már nem függ attól, hogy a munkavállalónak volt-e beosztása. A távolléti díj része az alapbér, a törvény által nevesített bérpótlékok 6 hónapos irányadó időszakban kifizetett átlaga – valamint a teljesítménybér, ha volt ilyen eleme a munkaszerződésnek.

A figyelembe veendő pótlékok köre bővült: az éjszakai, a műszakpótlékot, valamint az ügyelet-készenlét pótlékán kívül a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni.

A törvénymódosítás meghatározza a távolléti díj esedékességének napját és rendelkezik arról, miképp kell a havibér időarányos részét, valamint ennek megfelelően a távollétre eső távolléti díj időarányos részét kiszámítani. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, vagy bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnésének időpontja.

A munkaidő és pihenőidőt érintő szabályok

A szabadság egybefüggő kiadásának munkáltatói kötelezettsége:

A munkavállalónak évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzési kötelezettség alól. A 14 egybefüggő napba a pihenőnapokat és a szabadnapokat is be kell számítani. A felek eltérő megállapodására továbbra is lehetőség van.

A tárgyévi szabadság kiadásának elhalasztása megállapodás alapján:

2014. január 1-jétől csak az életkor után járó pótszabadság átviteléről lehet és évente megállapodást kötni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság órában történő kiadása és nyilvántartása:

A módosítás választási lehetőséget biztosít a munkáltató számára szabadság kiadására vonatkozóan, mely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett az általános szabályok szerint is kiadható a szabadság. Ezek szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadságot ilyenkor munkanapban kell nyilvántartani.