2018-as adótörvényekre vonatkozó módosítások

Elfogadta az Országgyűlés a 2018-as adótörvényekre vonatkozó, sok kis változást, adócsökkentést is tartalmazó módosításokat. 

A módosítás kiemelt célja a gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. Természetesen addig még nagyon sok minden változhat, de érdemes a már elfogadott változásokat – a teljesség igénye nélkül – néhány mondatban összefoglalni.

  • január 1-től a fizető vendéglátók egy lakás helyett már három lakásig, vagy üdülőig választhatják a tételes átalányadót, melynek az összege szobánként évi 38.400 Ft, azonban az ingatlant hosszú távon bérbeadóknak a bérbeadás után már 1 millió forint feletti jövedelem esetében sem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
  • 5%-ra csökken az internet, a hal és a sertés belsőség áfája.
  • az eredeti jogosultként megszerzett praxis értékesítése után nem kell adót fizetni januártól. Amennyiben az eladó praxishoz ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét időarányosan csökkentheti, és 5 év elteltével már nem kell adót fizetni.
  • bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre is, az 50 %-os jövedéki adó kedvezmény a jelenlegi 8 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliterre növekszik.    
  • jövőre már elégséges lesz a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz bejelentkezni, nem kell külön az önkormányzatnál is.  Az adóhivatal a jövőben nemcsak a bejelentkezéshez szükséges adatokat továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is.
  • a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás is növekszik. A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett 60, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40, az utolsó 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százaléka lesz.
  • a tanulmányaik mellett kisadózóként vállalkozó nappali tagozatos hallgatóknak 2018-tól feleannyi közterhet kell fizetniük. Az érintett diákok ugyanis főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősülnek, ezért a jelenlegi 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük.
  • az EKHO bevételi határa 125 millió forintról 250 millió forintra növekedett, amelynek eléréséig a hivatásos sportolók, edzők választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. A módosítás ráadásul visszamenőlegesen, 2017. január 1-tól hatályos.
  • népszerűségének köszönhetően 2018 januárjától a röplabda is bekerül a látvány csapatsportok közé, így ez a sportág is részesülhet a támogatásokból.
  • várhatóan 2018 júliusától lesz kötelező a számlázó programok online összekötése a NAV-val, ami a 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget jelenti.
  • a belföldi gazdasági társaságoknak 2018. január 1-től be kell jelenteniük a külföldi pénzintézeteknél vezetett összes bankszámlájukat. A már meglévő bankszámlákról 2018. január 31-ig kell adatot szolgáltatni a NAV részére
  • új szabály lesz az adófizetési biztosíték intézménye. Abban az esetben, ha adótartozással rendelkező, vagy adótartozással megszűnt cégben 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező képviselő új cégben, vagy már működő cégben szeretne részt vállalni, ezt a jövőben csak úgy teheti meg, ha a nettó adótartozásnak megfelelő összegű biztosítékot tesz le fedezetként.
  • az alanyi adómentes vállalkozásoknak is kötelező lesz a pénzforgalmi számla nyitása.
  • az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 7110 forintról 2018. január 1-jétől havi 7320 forint (napi összege 244 forint) lesz.
  • a hatályos szabályok szerint megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. 2018-tól lehetővé válik, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé.

 



Az oldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Ha folytatod a böngészést változatlan beállításokkal, azzal elfogadod a sütik további használatát ezen weboldalon. További információért kérjük olvassa el Adatvédelmi Tájékoztatónkat a cookie-k használatáról. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás