Változtak a behajtási költségátalány szabályai
A behajtási költségátalányról új törvény került kihirdetésre 2016.03.23-án, mely a követő naptól már hatályos is, azaz alkalmazandó, ezzel együtt pedig a Ptk. és annak végrehajtási rendeletének ide vonatkozó részei hatályukat vesztették.
A korábbi szabályozás alapján a vállalakozások közötti szerződések esetében a kötelezett késedelme kötelezően 40 EUR-nak megfelelő HUF összegű költségátalány fizetési kötelezettséget keletkeztetett, melyet szerződésben kizárni nem lehetett és elévülési időn belül bármikor követelhető volt.
A most kihirdetett szabályozás ezt a helyzetet kívánja feloldani az alábbi új elemek bevezetésével:
A behajtási költségátalány alkalmazásának hatálya a korábbi szabályozáshoz képest leszűkül a kereskedelmi ügyletekre. Ennek megfelelően meghatározásra kerül a kereskedelmi ügylet, a szerződő hatóság és a vállalkozás fogalma.
Megfordul a szabályozásban a kötelezettség keletkezésének megközelítése. Nem „a kötelezett köteles” fizetési késedelem esetén behajtási költségátalányt fizetni, hanem „a jogosult tarthat arra igényt”.
Önkéntes teljesítés hiányában fizetési felszólítással kell érvényesíteni a behajtási költségátalányt, amire csak a késedelem bekövetkezésének napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetősége a jogosultnak. Átmeneti szabályt is tartalmaz a törvény, ugyanis annak hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési késedelemre is alkalmazni kell az egy éves jogvesztő határidőt azzal, hogy azt a törvény hatálybalépésétől (2016. március 24.) kell számítani.
A korábbi előírások alapján a késedelembe eső félnek a behajtási költségátalányt partnerével szembeni kötelezettségként azonnal el kellett számolnia az egyéb ráfordításokkal szemben. Az új előírások alapján a törvény hatálybalépésekor még fennálló ezen kötelezettségek összegét – ha azt ezen időpontig a jogosult még nem követelte – 2016. március 24-vel az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni.
Az adminisztráció csökkentése érdekében a jogosultnak ez irányú szándéka esetén nem kell külön lemondania a költségátalányról. Ha a jogosult egy éven belül nem érvényesíti a behajtási költségátalányt, a kötelezett mentesül e szankció alól.
Továbbra is érvényesülnek a behajtási költségátalány alábbi jellemzői:
Annak összege független a pénztartozás összegétől (a valamivel több, mint 12 ezer forint összegű behajtási költségátalány érvényesíthető ezer forint és egymilliárd forint összegű tartozás esetében is) és a késedelembe esés időtartamától (1 nap, vagy 100 nap).
Az érintett felek a behajtási költségátalányt 40 eurónál magasabb összegben is meghatározhatják, de 40 eurótól alacsonyabb összegben nem. Továbbá a behajtási költségátalányt előre elengedni, vagy kizárni nem lehet.
Az új jogszabály a korábbi rendelkezésekkel azonosan tartalmazza az igény érvényesítése esetén a késedelem kimentésének lehetőségét, ami alapján a kötelezett behajtási költségátalány megfizetése alól mentesül.
Késedelmenként kell fizetni, és ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden késedelmes részlet esetén érvényesíthető.
A késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beleszámít.